Az építőipari ágazat a világválság idején igencsak nehéz helyzetbe került. Ezért fontos feladat a befektetőknek, hogy tudják beruházásuk sikeressége, és működésük hatékonysága a precíz, megfontolt előkészítésen, a jól megválasztott és megtervezett használható épületeken múlik.
Nem elhanyagolható, fontos motívum maga a beruházás költsége.
A nem megfelelően előkészített és átgondolt épületek jóval többe kerülnek, mint amit a beruházói körök feltételeznek.
Ennek oka sok esetben:
- A tervezésekből adódó – nem kellően megtervezett – használhatatlan vagy túlzott költségekkel járó tervek.
- A kivitelező nem megfelelő felkészülése a költségvetések elkészítésében.
- Az építkezés pénzhiány miatti többszöri leállása.
- A nem megfelelően megszervezett kivitelezés.
- A beruházó által többletmunkaként vagy pótmunkaként elrendelt feladatok elvégzése.
Tervezés:
Egy épület megtervezése igen komplett, összetett, precíz, időt igénylő feladat. A megrendelő igényeinek kielégítése többszöri kooperációt követően válik a terveken kézzelfoghatóvá. A hatóságok számára az engedélyezési tervek elkészítése az egyik legfontosabb feladat. Kisebb épületek (családi házak) esetén spórolási szempontból elhagyják a statikus, gépészeti és elektromos terveket. Pedig egy épület használhatóságának és gazdaságos működésének egyik feltétele, hogy az elkészített épület üzemelési költségei - a kor eszközeit és igényeit figyelembe véve - alacsonyak legyenek.
Előkészítés:
A gyors, kapkodó, a cégek egyedi felkészültsége, vagy a költségek rosszul történő felmérése miatt maga a kivitelezés során okoz fejtőrést mind a beruházó, mind a kivitelező számára, a nagyobb cégek esetén sem létező előkészítő csoport hiánya. A nem megfelelő ütemezés, a munkaerő és munkagépek nem megfelelő kihasználtsága mind költségnövelő tényező.
Projektfinanszírozás:
Sarkalatos pontja a beruházás kivitelezési szakaszának a megfelelő pénzeszközök rendelkezésre állása. Sajnos ma Magyarországon kevés cég található, aki egy több milliárdos beruházást vagy annak megindítását meg tudja finanszírozni.
Nem elhanyagolható feladat, hogy a pénzforrások milyen ütemben és mértékben állnak az egyik legnagyobb anyagfelhasználó ágazat rendelkezésére. Ennek kidolgozása, előkészítése szintén nagy precizitást és megfelelő szakmai felkészültséget igényel.
Többszöri felvonulás, leállás, anyagok árainak változása, a már felépített szerkezetek megóvása, vagy azok kárainak javítása.
Kivitelezés:
A beruházás megfelelő költségek közt tartása a kivitelezők szakmai ügyességén, tapasztalatán, valamint a kivitelező cég rugalmasságán, szervezőkészségén és felkészültségén múlik.
Az építkezés sajátossága, - pláne felújítási feladatok végzésekor – hogy előre nem várt események sokasága jelenik vagy jelenhet meg. A megfelelően előkészített (talajmechanikai szakvélemény, geodéziai feltárás, kiviteli tervek megléte, állapotrögzítő tervek, esetleg a meglévő épület története is) beruházás esetén is előfordulhatnak nem várt helyzetek. Ezek mennyisége a minimálisra csökkenthető, vagy teljesen kiküszöbölhetők a megfelelő előkészítéssel.
Az építkezés kivitelezése során a nem kellően átgondolt, sokszor a meglévő munkaerő forrás és géppark kihasználatlansága pazarláshoz, költségnövekedéshez, vagy a kivitelezők részéről nem nyereséges, sőt veszteséges beruházásokhoz, ezáltal minőségi kifogásokhoz vezet.
Szót kell ejtenünk a tervezők és kivitelezők által elhagyott anyagok vagy rétegrendek hiányáról is. Ez későbbiekben okoz minőségi hibákat, esetleg súlyos milliókkal járó javítási költségeket.
Pótmunka:
Szokássá kezd válni az a tendencia, hogy a meglévő terveket kivitelezés közben áttervezik, esetleg más, vagy újabb és újabb igény merül fel a beruházók által.
Fel kell hívnunk minden nem építkezésben nem jártas megrendelő figyelmét arra, hogy a tervek és a kiírt költségvetések egy bizonyos anyag vagy technológiai megoldására adnak beruházási költséget.
A költségszakértő egyik feladata az, hogy a menetközbeni építkezés áttervezése, vagy újabb és újabb módosítások, esetleg más igényű anyag vagy technológiai felhasználás költségeit a beruházók elé tárja. A beruházók hajlamosak ezen költségeket lazán kezelni, és a végelszámolási viták egy része az ilyen költségek miatt keletkezik.
Egy másik tendencia a kivitelezők sarára írható, ugyanis sok esetben ahhoz, hogy a munkát elnyerjék jóval kisebb, kevesebb árakkal és nem megfelelő, hiányos műszaki tartalommal adnak költségvetéseket a beruházók számára. Ez nem helyes, ugyanis a beruházó a teljes építési költséggel ilyen feltételekkel nincs tisztában.
Többletmunka:
A többletmunka két részből adódhat:
- Az első megoldás az, amikor a kivitelező nem megfelelő mennyiségben méri fel az építkezés anyagmennyiségét és erről ad a szerződéshez szükséges költségvetést.
- A másik, amikor a beruházó is rosszul adja ki az általa megpályáztatott költségvetést.
Pótmunka:
A pótmunka is két fő részből tevődik össze:
- Az első esetben amikor a beruházó újabb műszaki igényekkel áll elő. Ez esetben a beruházónak a pótmunka költségét állnia kell.(A szerződésben rögzített feltételekkel.)
- Műszaki szükségességből (állagmegóvás, esetleges nem várt esemény bekövetkezte, életveszély elhárítás, stb.) elrendelt munka. A beruházó és kivitelező együttes döntése a költségek megosztásáról. (Szerződésben rögzített módon.)
Az a befektető, aki költséget kímélően és nyereségesen szeretne egy-egy projekt befejezéséből kikerülni jól teszi, ha megvalósíthatósági tanulmány keretében szakember segítségét kéri.
Bővebb információk a cikk tulajdonosa:
Nagy Andrea
építőipari költségszakértő
www.költsegszakerto.hu - honlapján
