Hazai gyakorlatunkban teljesen elkülönül az öntött beton és az öntött salakbeton építési mód.

Öntött beton építési mód
Mind a függőleges teherhordó, mind a vízszintes teherhordó szerkezetek egy műveletben készülnek, szintenkénti öntéssel. A beton (vasbeton) fém zsaluzatok között készül, mely betonszerkezetben egyidejűleg elhelyezésre kerülnek a nyílászáró szerkezetek tokrészei, illetve a gépészeti, villamossági vezetékezések.
Ezen építési mód előnye a gyors szerkezetkialakítás, valamint a függőleges teherhordó falszerkezet és födémszerkezet nagy teherbíró képessége. Hiánya pedig, hogy a beton (vasbeton) falszerkezetek önmagukban nagyon rossz hő- és hangszigetelő képességgel rendelkeznek.

E szerkezetkialakítási módszer elterjedt neve az alagútzsalus építési mód.
A haránt irányú “alagutak” végfalainak lezárása - teherhordó szerep nélkül - valamilyen kiegészítő megoldással (pl. falazás, előre gyártott szendvics szerkezet, stb.) történik. A belső térkialakítás, térelhatározás rendkívül vegyes. Találkozhatunk belső téglafalazatokkal, forgácslap falszerkezetekkel, de megtalálhatók ezek kombinációi is.
Az öntött vasbeton építmények szintszáma általában 4 lakószint. A bemutatott építésmódot Franciaországból vettük át. Hol Outinorc, hol Batimetai rendszernéven, attól függően, hogy mely eljárást milyen francia vállalat adta át.

Öntött salakbeton építési mód
Az öntött salakbeton építési mód rendszerelve, hogy az épület függőleges teherhordó szerkezetei helyszínen összeállított öntőformában könnyűbetonból öntik. A közbenső födémek előre gyártott vasbeton elemek, vasbeton koszorúba fogva, melyek a falszerkezetekre támaszkodnak. Ha a kivitelezés során könnyűbetont alkalmaztak függőleges teherhordó szerkezetként, ez egyben (akkoriban) hőszigetelési feladatokat is ellátott.
Hazánkban főként 10 lakószintes, könnyűbeton falszerkezeteket építettek, zömmel kohósalakbetonból, speciális ún. kúszó zsaluzatokkal. A válaszfalak általában téglából készültek.