A födémek vízszintes teherhordó szerkezetek, melyek feladata a terek felső lezárása, az egymás fölötti szintek elválasztása.
Megkülönböztetünk a boltozatos födémeket - azaz nyomásra igénybe vett szerkezeteket és a síkfödémeket - azaz hajlításra igénybe vett szerkezeteket. Ez utóbbiak anyaguk szerint fafödémek, acélgerendás födémek, vasbeton (monolit, előregyártott, részlegesen előregyártott) födémek.
Az elmúlt százötven évben épült - a jelenlegi épületállomány tekintve jelentős volument képviselő - szerkezetekre kiterjedően a fejlődés az alábbiakkal jellemezhető:
| 19. sz. közepe | pince és földszint fölött boltozat, feljebb fafödém, |
| az acélgerendás (poroszsüveg) födémek megjelenése, | |
| 1867-1914. | az acélgerendás födémek különféle változatai, |
| 1870. - Nyugat-Európában | vasalt beton födémek, |
| 1880. | acélgerendák között beton elemek, |
| 1893-1909. | Mátrai salakbeton födémek kiterjedt alkalmazása, |
| 19-20. sz. fordulóján | szalagacéllal, köracéllal vasalt beton szerkezetek, |
| 1910. | mai értelemben vett vasbeton szerkezetek, |
| 1911. | falkötő vas helyett vasbeton koszorú, |
| I. világháború után | sűrűbordás, majd idomtestes födémek, |
| 1928-42. | bauxit-cement alkalmazása, |
| 1930. | az előregyártás gondolatának megjelenése, |
| II. világháború után | a tömeges igények kielégítésére előregyártott vb. födémek - előfeszített vasbeton elemek, |
| 20. sz. második fele | a monolit vasbeton-építésben a korszerű zsaluzati rendszerek fejlesztése, az előregyártás és a monolitikus építés előnyeinek egyesítése: részlegesen előregyártott födémek. |
A födémkialakítás általános követelményei
Statikai szempontok:
- a síkfödémek hajlításra igénybe vett szerkezetek, lehajlásuk korlátozott (monolit vasbeton födémeknél: I/600, előregyártott födémeknél: I/300 - ahol “I” a fesztávot jelenti),
- a méretezés önsúlyra és hasznos (állandó és változó) teherre, a rezgések figyelembe vételével történik,
- a födémek falakra, vázgerendákra támaszkodnak, a felfekvések mértékét az igénybevétel és a szilárdsági adatok figyelembe vételével kell meghatározni,
- a többtámaszúságot célszerű kihasználni,
- az épület vízszintes merevítésére alkalmasan tárcsaként kell szerkeszteni,
- a falak összefogására koszorúval kell kialakítani,
- elemekből épített födémeknél az elemek együttdolgozásának lehetőségét meg kell teremteni
Épületszerkezeti szempontok (az összetett igények kielégítésére a födém kiegészítő rétegekkel, szerkezetekkel egészül ki):
- felső zárófödémen: a csapadék- és hővédelem,
- alulról hűtő födémen: a hővédelem,
- a közbenső födémen: a felületképzés és a hangvédelem (lég-, test- és lépéshang-védelem), esetenként a használati, üzemi víz elleni védelem követelményét kell kielégíteni,
- tűzvédelem, akusztika, gépészet takarása stb. esetén álmennyezetre van szükség,
- a födémek külső peremén (koszorú, gerenda felületén) hőszigetelést kelt beépíteni,
tűzállósági követelmények:
épületgépészeti szempont, hogy a padló és a födém között vezetékek és szerelvények elhelyezésére van szükség, ez történhet a bordák közötti feltöltésben, a vékony vasbeton lemezes szakaszok fölötti feltöltésben, vagy álmennyezetben.
A födémek értékelésének szempontjai
- a teherviselés, az együttdolgozás, a többtámaszúság megvalósulása,
- az alakváltozás - lehajlás - korlátozása,
- a konzol kialakításának lehetősége,
- a rezgésérzékenység,
- a tűzállóság szintje,
- a léghang-gátlás színvonala,
- az épületszerkezeti alakíthatóság: erkélyek, loggiák építése, nedves üzemű helyiségek födémmezői, födémáttörések kialakítása.
